Répcelak

Története

Répcelak területén bronzkori és késő vaskori települések voltak. Legújabb kutatások szerint a 11. században egy kisebb erődítmény is létesült a mai település határában.

Első említése Lak néven 1390-ből való jellemzően kisnemesi településként. A jobbágyok nagy része a sárvári vár számára adózott. 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét, de továbbra is, egészen a 19. századig nem túl jelentős mezőgazdasági faluként működött.

A település fellendülése az 1870-es években kezdődött. A falu akkori birtokosa, Radó Kálmán, Vas vármegye egykori főispánja több komolyabb beruházást is tető alá hozott Répcelakon: templom, posta, távírda épült az akkor már körjegyzőségi székhellyé avanzsált településen. Szintén a nagybirtokos érdeme, hogy két vasút is érintette a települést: a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely- és az azóta megszűnt Celldömölk–Fertőszentmiklós vonal (a két vonal itt keresztezte egymást).

A 20. század közepéig szinte pusztán agrárfaluban 1905-ben jött létre az első ipari létesítmény, egy tejüzem és sajtgyár. Igazi iparosodása azonban csak a második világháborút követően indult meg, miután 1945-ben szén-dioxid-kutat fúrtak a település határában, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1950-es évektől folyamatosan vált a környék meghatározó településévé, lakosságszáma folyamatosan növekedett, egyre több és több közintézmény alapítására és infrastrukturális beruházásra került sor.

Répcelak 1971. július 1-jén nagyközség, 2001-ben kapott városi rangot.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9pcelak